A Összefoglaló jelentés a XVI. ülésszak első üléséne A Püspöki Zsinat rendes közgyűlése által 2023. október 28-án jóváhagyott dokumentum számos fontos teológiai kérdést sorol fel, amelyek mindegyike különböző módon kapcsolódik az Egyház zsinonális megújulásához, és jogi, valamint lelkipásztori következményekkel jár.
Ezek a kérdések természetüknél fogva alapos tanulmányozást igényelnek. Mivel ezt a vizsgálatot a második ülésszak (2024. október 2–27.) során nem lehet elvégezni, úgy határozom, hogy ezeket a kérdéseket külön tanulmányozócsoportokra bízzuk, hogy azokat megfelelő módon megvizsgálhassák. Ez lesz a 2021. október 9-én megkezdett zsinati folyamat egyik eredménye.
A Kézzel írt okirat — amelyet idén február 16-án írtam alá, a zsinat főtitkárságának feladata, hogy a Római Kúria illetékes dikasztériumaival közös megegyezés alapján létrehozza ezeket a csoportokat, úgy, hogy minden kontinensről lelkipásztorokat és szakértőket hívjanak meg a csoportokba, és figyelembe vegyék nemcsak a meglévő tanulmányokat, hanem azokat a legrelevánsabb tapasztalatokat is, amelyek az egyházmegyékben összegyűlt Isten népe körében alakulnak ki. Fontos, hogy ezek a tanulmányozócsoportok hitelesen zsinati módszer szerint működjenek, aminek biztosításáért téged kérek, hogy állj kezességet.
Az így lefektetett alapok lehetővé teszik majd a közgyűlés számára, hogy második ülésszakán könnyebben összpontosítson arra az általános témára, amelyet akkor kijelöltem számára, és amelyet most a következő kérdéssel lehet összefoglalni: «Hogyan lehetünk missziós szinodális egyház?».
A munkacsoportok a második ülésen első beszámolót fognak benyújtani tevékenységükről, és – amennyiben lehetséges – 2025. júniusáig befejezik megbízatásukat.
Miután minden szempontot figyelembe vettem, úgy döntöttem, hogy a szóban forgó csoportok az alábbiakban felsorolt témákkal foglalkoznak majd összefoglaló jelleggel, a Összefoglaló jelentés (RdS):
- A keleti katolikus egyházak és a latin egyház közötti kapcsolatok egyes vonatkozásai (RdS 6).
- A szegények kiáltásának meghallgatása (RdS 4 és 16).
- A küldetés a digitális korszakban (RdS 17).
- A A papi intézmény alapvető aránya missziós zsinati szemléletben (RdS 11).
- Bizonyos teológiai és kánonjogi kérdések, amelyek konkrét lelkipásztori tisztségekre vonatkoznak (RdS 8. és 9.).
- A püspökök közötti kapcsolatokat, az elhivatott életet és az egyházi közösségeket szabályozó dokumentumok felülvizsgálata szinodális és missziós szemszögből (RdS 10).
- A püspök személyiségének és szolgálatának egyes vonatkozásai (különösen: a püspöki tisztségre jelölt személyek kiválasztásának kritériumai, a püspök bírói funkciója, a látogatások jellege és lefolyása) ad limina Apostolorum) missziós zsinati szemléletben (RdS 12. és 13.).
- A pápai képviselők szerepe a missziós zsinati szemléletben (RdS 13).
- Teológiai kritériumok és zsinati módszertanok a vitatott doktrinális, pasztorális és etikai kérdések közös megítéléséhez (RdS 15).
- Az ökumenikus út eredményeinek befogadása az egyházi gyakorlatokban (RdS 7).
A zsinat főtitkárságának feladata lesz, hogy az általam megadott iránymutatások alapján elkészítse a munkatervet, amelyben pontosan meghatározza a munkacsoportok feladatkörét.
Köszönetet mondok az eddig elvégzett munkádért, megáldalak és imádsággal kísérlek téged, valamint mindazokat, akik nagylelkűen közreműködnek a jelenlegi úton.
François